Június 4-e, 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja. A csodálatos magyar nyelv számos szavában fedezhetünk fel a jelentéstartalmakban mélyebb összefüggéseket is. Jó példa erre a tartozás szavunk, amely jelentéstartalma szerint kötődésként és egyfajta adósságként egyaránt értelmezhető. Tartozni valakihez, tartozni valakinek. Magyarokként összetartozunk, de tartozunk is egymásnak: tisztelettel, odafigyeléssel és megbecsüléssel. A Nemzeti Összetartozás Napja olyan ünnep, amelyen nem keresünk fel emlékhelyeket, nem koszorúzunk és nem ünneplünk. Ez a nap egyrészt a gyászé, hiszen 98 évvel ezelőtt olyan sebet kaptunk, melytől bármely nemzet elvérezhetett volna, másrészt viszont a büszkeségé is: változatlanul itt vagyunk Európa közepén, emelt fővel, sokszor ellenszélben is erősödve. Az elcsatolt magyarságot az elnyomó többségi uralmak, diktatúrák sem tudták felszámolni, ezért hisszük, hogy a globalizáció sem lesz képes kifogni rajtunk. A külhoni magyarok a legnehezebb időkben mutatták meg, miként lehet dacolni bármilyen erősnek látszó hatalmakkal a magyarságunkért, a megmaradásunkért. Erre a tudásra, tapasztalatra a nemzetnek most nagy szüksége van. Nem szabad hagynunk, hogy a magyarság eltűnjön az európai nemzetek csendben épülő, sötét kohójában. Ennek a jeles napnak, 2018-ban ez az egyértelmű üzenete minden Kárpát-medencei család és nemzetben gondolkodó hazafi számára.

Június 4-e, 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja. A csodálatos magyar nyelv számos szavában fedezhetünk fel a jelentéstartalmakban mélyebb összefüggéseket is. Jó példa erre a tartozás szavunk, amely jelentéstartalma szerint kötődésként és egyfajta adósságként egyaránt értelmezhető. Tartozni valakihez, tartozni valakinek. Magyarokként összetartozunk, de tartozunk is egymásnak: tisztelettel, odafigyeléssel és megbecsüléssel. A Nemzeti Összetartozás Napja olyan ünnep, amelyen nem keresünk fel emlékhelyeket, nem koszorúzunk és nem ünneplünk. Ez a nap egyrészt a gyászé, hiszen 98 évvel ezelőtt olyan sebet kaptunk, melytől bármely nemzet elvérezhetett volna, másrészt viszont a büszkeségé is: változatlanul itt vagyunk Európa közepén, emelt fővel, sokszor ellenszélben is erősödve. Az elcsatolt magyarságot az elnyomó többségi uralmak, diktatúrák sem tudták felszámolni, ezért hisszük, hogy a globalizáció sem lesz képes kifogni rajtunk. A külhoni magyarok a legnehezebb időkben mutatták meg, miként lehet dacolni bármilyen erősnek látszó hatalmakkal a magyarságunkért, a megmaradásunkért. Erre a tudásra, tapasztalatra a nemzetnek most nagy szüksége van. Nem szabad hagynunk, hogy a magyarság eltűnjön az európai nemzetek csendben épülő, sötét kohójában. Ennek a jeles napnak, 2018-ban ez az egyértelmű üzenete minden Kárpát-medencei család és nemzetben gondolkodó hazafi számára.

A Székely Szabadság Napját 2013-tól ünnepli meg a magyarság a Székelyföldön, a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágban, amerre csak elhallatszik a magyar szó. Marosvásárhelyen, szombaton idén is több tízezer ember vonul majd fel a megemlékezésen. 1857. március 10-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálfi Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Mihály földbirtokost. A kivégzett székely hősök az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját szerették volna ismét fellobbantani Székelyföldön. A mártírok Székely Vértanúk néven kerültek a magyar történelmi emlékezet képzeletbeli panteonjába. A Székely Szabadság Napja életre hívója a Székely Nemzeti Tanács. A kezdeményezés célja a megemlékezés és a székely összefogás erősítése az autonómia visszaszerzéséért. 

Mihai Tudose román miniszterelnök tegnap egy interjúban azt nyilatkozta, hogy a székely zászlók mellett azok is ott fognak lógni, lobogni, akik kitűzték azokat. A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége bízik abban, hogy minősíthetetlen kijelentése miatt a miniszterelnök mielőbb bocsánatot kér a megfenyegetett magyaroktól, de országának összes polgárától is. Ma Európában, felelős miniszterelnök senkit sem fenyegethet felakasztással. Románia népe a kommunizmus eltakarítását követően a demokráciára, nem pedig az állami önkényre és a politikai ellenfelek kivégzésére szavazott. Mihai Tudose ijesztő nyilatkozata megfélemlít minden békességben élni akaró embert. A Kárpát-medencei magyar családok arra kérik Mihai Tudose miniszterelnököt, forduljon vissza az erőszak felé vezető útról, mert az a biztos pusztulásba vezet. Ezt a múlt század nemzeti tragédiái kellőképpen bebizonyították. 

Tegnap este kikerült egy cikk egy online portálra, a címe „Magyar álcivil-határozó”. Ebben a KCSSZ-ről az újságíró ugyan csak három mondatot írt, de milyen hármat: egy sem igaz!  A KCSSZ éves tevékenységi összefoglalóit például a szerző önkényesen pénzügyi beszámolóknak minősíti, majd felrója, miért csak a tevékenységekről szólnak. Ügyes. Azért ha adhatunk egy tanácsot, legközelebb a pénzügyi beszámolót a „Közhasznúsági jelentések” fülecske alatt tessék keresni, és azért ott, mert ott van a helye.

Az elszántsággal párosuló tájékozatlanság eredménye az a fikció is, hogy a KCSSZ a NOE „alszervezete”, jelentsen ez bármit is. Az igazság az, hogy a NOE a tíz alapító egyike, ráadásul a bejegyzés sem mostanában, hanem még 2001-ben történt. Az pedig mindenképpen megható, hogy az újságíró önálló budapesti irodáért lobbizik a KCSSZ számára, de nagy tisztelettel kérjük, ne tegye: a nagyrészt határon túli tagszervezetink önkéntes alapon, otthonról, a budapesti adminisztrációs munkatársak pedig másodállásban és szintén a saját lakásukban dolgoznak. Köszönjük.

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége elfogadhatatlannak tartja, hogy a Demokratikus Koalíció szerzett jogtól akarja megfosztani a határon túl élő magyarságot. Egy valódi demokrata számára nem lehet kérdéses, hogy a parlamenti képviselet minden magyar állampolgárt megillet. Annak a pártnak, amely ezt kétségbe vonja, nincs helye sem a magyar parlamentben, sem pedig Európában.  A külföldön élő franciák, olaszok, románok és portugálok érdekeit a törvényhozásban több szenátor és képviselő érvényesítheti. Az említett országokban a határokon túl élők szavazati joga megkérdőjelezhetetlen, elvételét még a legszélsőségesebb pártok sem mernék kezdeményezni. A határon túli magyar családok bíznak benne, hogy a magyar nemzet képes lesz elutasítani a DK politikai provokációját.

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége tiltakozik a kárpátaljai és az erdélyi magyar kisebbség megmaradását biztosító anyanyelvi oktatás ellehetetlenítése ellen. A Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum működésének felfüggesztését célzó hatósági intézkedések, valamint az ukrán parlament szégyenteljes döntése az általános iskolai tantárgyak kötelező ukrán nyelvű tanításáról, mindkét országban súlyosan sértik az anyanyelvi oktatáshoz fűződő kisebbségi jogot. Az iskolák bezárásával és az anyanyelvi oktatás ellehetetlenítésével a román hatóságok, valamint az ukrán parlament a magyar kisebbség erdélyi és kárpátaljai jövőjét veszélyeztetik. A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége követeli a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum zavartalan működésének hatósági biztosítását, továbbá csatlakozva számos kárpátaljai szakmai és civil szervezethez, arra kéri Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok megmaradását is alapjaiban veszélyeztető oktatási törvényt.

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége és a Családlánc-mozgalom képviseletében több száz határon túli magyar család vett részt a vasárnap befejeződött Családok Budapesti Világtalálkozóján. A Kárpát-medencei családbarát szervezetek nagyra értékelik a rendezvényen bejelentett, a határon túli magyar családok gyermekvállalását jelentős mértékben támogató kormányzati lépéseket. Pataki János elnök arra figyelmeztet, hogy az elcsatolt területek magyar lakossága körében a kivándorlásnál és a gyermekvállalás halogatásánál csak egy nagyobb veszély van, az asszimiláció. Szerinte a határon túli magyarság elfogyásával fenyegető folyamat megfordításában jelentős szerepe lehet az anyasági támogatás és a babakötvényjegyzés kiterjesztésének. Úgy véli, az állampolgárság születést követő gyors megszerzése egy életre és kitörölhetetlenül alapozhatja meg a magyar identitást. Az elnök szerint a határon túli magyarok gyermekvállalásának támogatása legalább olyan nemzetpolitikai mérföldkő, mint az állampolgárság felvételének lehetősége az elcsatolt területeken élő magyarság számára. A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége 2001-ben jött létre. Az alapítók célja a családbarát szemlélet Kárpát-medencei és nemzetközi terjesztése, valamint a térségben működő családszervezetek és az érdekeiket képviselő civil kezdeményezések együttműködésének megszervezése volt. A folyamatosan bővülő Szövetség jelenleg 83 Kárpát-medencei családszervezetet képvisel.